A közelmúlt cigány vonatkozású (természetesen negatív tartalmú) hírei közt (Patai „Ártatlan” Jauzsika, a kis purdé a Blaháról, stb.) is kiemelt helyet foglalt el az iskolatársát agyonverő, antiszociális cigánybűnöző esete.

A némi tapasztalattal rendelkezőknek természetesen nem jelenthetett meglepetést az a tény, hogy az elkövető cigány, a bűncselekmény elkövetési módja, a körülmények jellemzőek a (nem létező) cigánybűnözésre. A teljesség igénye nélkül, ilyen az esetleges (vagy inkább vélt) sérelemre történő indokolatlan mértékű reakció, a kontroll teljes hiánya, a teljesen felesleges mértékű brutalitás, a túlerő alkalmazása, stb.

Az esettel kapcsolatban azonban fontosnak tartom felhívni a figyelmet egy körülményre, amely nem kap elég hangsúlyt. A cigányfajvédő média, a különböző liberális „értelmiségiek” és természetesen tezsvíreik képviseltét ellátó cigány semmirekellők kedvenc siráma, hogy a cigányság azért van nyomorult helyzetben, azért képtelen beilleszkedni, mert a többségi társadalom előítéletei, elutasítása, stb. eleve lehetetlenné teszik a beilleszkedést, nem kapnak munkát, nagy a szegínység és így tovább. (Ennek egyik abszurd példája volt jó néhány éve, amikor a Héber Rádióban egy cigánybűnöző jeremiádáit kellett végighallgatni, mely szerint nem lehet úgy megjavulni, ha folyton bezárják az embert…)

Az iskolatársát meggyilkoló tetves szakközépiskolába járt, életkorából kiindulva vélhetőleg az érettségi előtt állt. A kirekesztő magyar társadalomban, úgy tűnik, semmi nem akadályozta meg, hogy a magyarokkal egy iskolába járjon, s mivel nyilván többé-kevésbe sikeresen végezte tanulmányait, a rasszista tanárok sem gördítettek akadályokat elé. (Más kérdés persze, hogy régi cigány szokás a pedagógusok, orvosok, ügyintézők fenyegetése és bántalmazása, ha valami nem az ő primitív elképzeléseik szerint alakul…)

Az általa közzétett képekről világosan kitűnik, a szegínységre sem igen lehet fogni „hátrányos” helyzetét. A tipikus cigány ízlésnek megfelelő, „divatos” (értsd: harsogóan ízléstelen, de drága) cuccokban virít, szórakozóhelyekre jár.

A szegíny kirekesztett roma még sportolhatott is, ökölvívó volt, állítólag ígéretes tehetség. Az edzéseken azonban vélhetőleg nem arra tanították, hogy 60 kilós, gyengébb, kiszolgáltatottabb társait verje agyon hordába tömörülve.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a cigánynak teljesen mindegy, milyen körülmények között, hogyan él, marad, ami mindig is volt: civilizálatlan, antiszociális, ösztöneinek és primer érzelmeinek kontroll nélkül engedelmeskedő félmajom. Ebben az esetben is minden lehetőség adott volt, hogy a többségi társadalom legalapvetőbb minimumnormáit betartva értelmes életet élhessen a cigány, de nem ezt választotta.

Hozzáteszem: a végeredmény szempontjából ugyan teljesen mindegy, hogy genetikailag kódolt, vagy kialakult az általánosan tapasztalható viselkedésük, de a fenti esemény is a genetikailag meghatározott, társadalmi életre alkalmatlan, megjavulni képtelen, alacsonyabb létforma tényét támasztja alá.