A Békés megyei Geszten is készülnek a tanévkezdésre. A könyvek már megjöttek. A tantestület mindent megpróbált, hogy ne kelljen bezárni az iskolát. Kevesebb gyerek volt ugyanis a kisiskolában, mint ahány a törvényben elő van írva. 

„Nekünk önállóan kellett ezt megoldanunk. Nem szerettük volna a gyerekeinket egy másik iskolába innen a faluból” – mondta Fábián Zsuzsanna, Geszt polgármestere.

Azt találták ki, hogy az iskolát nemzetiségi iskolává alakítják. Így kevesebb gyerekkel is működhet állami támogatásból a hetedik és nyolcadik évfolyam. Cserébe heti 24 órában kell cigány nyelvet tanítaniuk a gyerekeknek, minimum 8-nak, és nem 15-nek.

Az oktatási minisztérium államtitkára nem lepődik meg a taktikán. Eddig a több mint 300 kérelmező iskolából 180-nak adtak ilyen engedélyt. Szerinte az nem fog támogatást kapni, aki nem veszi komolyan a nemzetiségi oktatás szabályait.

„Ha valaki azért hoz létre nemzetiségi iskolát, hogy az ott élők identitását ápolják, akkor az támogatandó. De nem érdemes azért nemzeti iskolává alakulni, hogy kedvezőbb legyen a helyzetük, mert nem fog megtörténni” – mondta Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára.

Másik túlélő technika a betelepítés. A fertőszéplaki iskola ennek köszönhetően megmenekült. Tizenkettő felsős hiányzott ahhoz, hogy a 8 osztályos intézmény működhessen. Az önkormányzat úgy pótolta a gyerekszámot, hogy ingyen lakást adott azoknak a családoknak, akik oda íratták be felsős gyerekeiket.